Mosás lúggal:
Fahamuból lúgot készítettek a következő módon. A fahamut leöntötték forró (forrásban lévő) vízzel, ami bőven ellepte a hamut. Egy napig állni hagyták és fehér sárgás lúg képződött, amit lemertek a hamuról. Üvegbe tették, ebből adagolták a mosáshoz, mosogatáshoz.
A ruhákat időnként kimosták. Üstbe tették a ruhákat, vizet öntöttek rá és lúgot is adtak hozzá. Tüzet gyújtottak az üst alatt és kifőzték a ruhákat. Utána tiszta vízzel öblítették ki a ruhákat.
Háziszappan
Szappant a párom dédije még tudott főzni a Nagymama sajnos már nem. De a folyamat, ami jelenünkig vezet szépen kirajzolódott az elbeszéléséből. A dédi még fahamuból lúgot főzött (ezt a lugot valahogy másként kellett készíteni, mint az előbb leírtat, az nem volt alkalmas a szappan főzéshez), aztán lehetett már kapni lúgkövet és már ezt használták, aztán már nem is főztek szappant, csak a zsiradékokat gyűjtötték össze és vitték el kifőzetni. Végül már nem használták a háziszappant, volt helyette falu szóda, majd hypo, domestos, és végül a „modern” (mérgező) mosószerek tárházából válogathatunk. Manapság pedig keressük a régi környezetbarát megoldásokat. A padláson találtam még igazi háziszappant, mutatóban. Ha igazán makacs folttal találkozok, akkor ezt használom, mert képes ezeket a foltokat is kiszedni.
Szeretnék egyszer megtanulni igazi háziszappant főzni, de még nincs kellő információm a folyamatról. Egy natúr szappan készítőből ugyan kiszedtem (nem volt túl közlékeny), hogy a régi háziszappan körülbelül 60% disznózsírból, és 40% marhafagyúból és valamennyi fahamuból főzött lúgból állt, ezt a valamennyit nekem kéne kikísérletezni.
Mosogatás
A ruhákhoz hasonlóan időnként az edényeket is kifőzték az üstben, lúggal. De lúgot adtak a mosogatóvízhez is. Volt időszak, nagy szegénység, amikor tiszta meleg vizet használtak csak a mosogatáshoz, mégsem ették meg őket a bacik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése